coltęla, cotęla

LvP [coltęla; cotęla]

s. f.

a. 'couteau'

b. 'grand couteau'

Lv 1:288b; 1:396b [coltela; cotela : LvP et Lv cotela 'cotte' à corr. en 'couteau' ]

FEW 2:1499b [ᴄᴜ̆ʟᴛᴇ̆ʟʟᴜѕ], 16:348b n. 2 [*ᴋᴏᴛᴛᴀ]. – GuilhBarraM,Thomas 331–32.